Folyóirat:Ökológiai Indikátorok, 99., 83–90. o.
Faj (madár):Nagy fehérhomlokú lúd (Anser albifrons)
Absztrakt:
Az élelmiszerforrások eloszlása kulcsfontosságú tényező az élőhely-választásban. A növényevő vízimadarak a korai stádiumban növekvő növényeket részesítik előnyben (a növényi növekedés kezdetétől a tápanyag-biomassza csúcsáig), mivel ezek nagyobb energiafelvételt biztosítanak. Ezt a növényfejlődési szakaszt nem ragadják meg teljes mértékben az általánosan használt műholdas növényi indikátorok, amelyek a növényi biomasszára (pl. Enhanced Vegetation Index, EVI) vagy az aktív növénynövekedésre (pl. a jelenlegi és egy korábbi dátum közötti EVI különbsége, diffEVI) összpontosítanak. A növényevő vízimadarak számára megfelelő legelőterületek feltérképezésének javítása érdekében egy új, műholdas alapú növénynövekedési indikátort javasolunk a korai stádiumú növénynövekedés (ESPG) mérésére. Feltételezzük, hogy a növényevő vízimadarak a vegetációs időszakban a korai fejlődési szakaszban lévő növényeket részesítik előnyben, és a nem vegetációs időszakban azokat a növényeket választják, amelyeknél az ESPG viszonylag később fejeződik be. Előrejelzéseink validálásához 20 nagy lilik (Anser albifrons) műholdas követési adatait használjuk fel, amelyek a Jangce árterében telelnek. Általánosított lineáris modelleket készítünk a lúd eloszlására a vegetációs és a nem tenyészidőszakokban, és összehasonlítjuk az ESPG teljesítményét az általánosan használt növényi növekedési indikátorokkal (EVI és diffEVI). A vegetációs időszakban az ESPG a lúd eloszlásának varianciájának 53%-át magyarázza, felülmúlva az EVI-t (27%) és a diffEVI-t (34%). A nem tenyészidőszakban csak az ESPG vége befolyásolja jelentősen a lúd eloszlását, a variancia 25%-át magyarázva (ESPG: AUC = 0,78; EVI: AUC = 0,58; diffEVI: AUC = 0,58). Az újonnan kifejlesztett növényi növekedési indikátor, az ESPG felhasználható a növényevő vízimadár-eloszlás modelljeinek javítására, és ezáltal támogathatja a vízimadár-védelmi és vizes élőhelyek-gazdálkodási erőfeszítéseket.
KIADVÁNY ELÉRHETŐ:
https://doi.org/10.1016/j.ecolind.2018.12.016

