kiadványok_képe

A sebezhető felnőtt kínai kócsagok (Egretta eulophotes) vonulásának és telelésének vizsgálata GPS-követéssel.

kiadványok

írta Zhijun Huang, Xiaoping Zhou, Wenzhen Fang, Xiaolin Chen

A sebezhető felnőtt kínai kócsagok (Egretta eulophotes) vonulásának és telelésének vizsgálata GPS-követéssel.

írta Zhijun Huang, Xiaoping Zhou, Wenzhen Fang, Xiaolin Chen

Faj (madár):Kínai kócsagok (Egretta eulophotata)

Folyóirat:Madárkutatás

Absztrakt:

A vándormadarak igényeinek ismerete kritikus fontosságú a sebezhető vándorfajok védelmi terveinek kidolgozásához. Ez a tanulmány a kifejlett kínai kócsagok (Egretta eulophotata) vonulási útvonalainak, telelőhelyeinek, élőhely-használatának és halálozási arányának meghatározását célozta. Hatvan kifejlett kínai kócsagot (31 nőstény és 29 hím) követtek nyomon GPS műholdas adókkal egy lakatlan tengeri költőszigeten a kínai Dalianban. Az elemzéshez a 2019 júniusa és 2020 augusztusa között 2 órás időközönként rögzített GPS-helyszíneket használták. Összesen 44, illetve 17 követett kifejlett egyed fejezte be őszi, illetve tavaszi vonulását. Az őszi vonuláshoz képest a követett kifejlett egyedek változatosabb útvonalakat, több megállóhelyet, lassabb vonulási sebességet és hosszabb vonulási időtartamot mutattak tavasszal. Az eredmények azt mutatták, hogy a vonuló madarak eltérő viselkedési stratégiát alkalmaztak a két vonulási évszakban. A nőstények tavaszi vonulásának és tartózkodásának időtartama szignifikánsan hosszabb volt, mint a hímeké. Pozitív korreláció volt megfigyelhető a tavaszi érkezés és a tavaszi indulás dátuma, valamint a tavaszi érkezés és a tartózkodás időtartama között. Ez a megállapítás arra utal, hogy a költőhelyekre korán érkező kócsagok korán elhagyták a telelőhelyeket, és rövidebb ideig tartózkodtak ott. A kifejlett madarak a vándorlás során az árapálykor kialakult vizes élőhelyeket, az erdőket és a halastavakat részesítették előnyben. A telelési időszakban a kifejlett egyedek a tengeri szigeteket, az árapálykor kialakult vizes élőhelyeket és a halastavakat részesítették előnyben. A kifejlett kínai kócsagok viszonylag alacsony túlélési arányt mutattak a legtöbb más gyakori ardeida fajhoz képest. Elpusztult példányokat találtak a halastavakban, ami arra utal, hogy az emberi zavarás volt e sebezhető faj halálának fő oka. Ezek az eredmények rávilágítanak a kócsagok és az ember alkotta halas vizes élőhelyek közötti konfliktusok megoldásának, valamint a természetes vizes élőhelyekben található árapálykor kialakult síkságok és a tengeri szigetek nemzetközi együttműködés révén történő védelmének fontosságára. Eredményeink hozzájárultak a kifejlett kínai kócsagok eddig ismeretlen éves téridőbeli vándorlási mintázatainak feltárásához, ezáltal fontos alapot teremtve e sebezhető faj védelméhez.