Folyóirat:Nemzetközi Környezetkutatási és Közegészségügyi Folyóirat, 16(7), 1147. o.
Faj (madár):Szürke lúd (Anser albifrons), kis fehér lúd (Anser erythropus), bablúd (Anser fabalis), szürke liba (Anser anser), hattyúlúd (Anser cygnoides).
Absztrakt:
A legtöbb vándormadár pihenőhelyektől függ, amelyek elengedhetetlenek a vonulás során az üzemanyag-feltöltéshez, és befolyásolják populációdinamikájukat. A Kelet-Ázsiai-Ausztrálázsiai Vándorlási Útvonalon (EAAF) azonban a vonuló vízimadarak pihenő ökológiája jelentősen alulkutatott. A pihenőhelyek használatának időzítésével, intenzitásával és időtartamával kapcsolatos ismeretek hiányosak megakadályozzák a vándorvízi madarak hatékony és teljes éves ciklusú védelmi stratégiáinak kidolgozását az EAAF-ban. Ebben a tanulmányban összesen 33 493 áttelepült lúdfaj adatait rögzítettük, és műholdas nyomkövető eszközök segítségével vizualizáltuk öt lúdfaj 33 befejezett tavaszi vonulási útvonalát. 2 192 823 hektárt jelöltünk ki a vonulási útvonalak mentén fekvő kulcsfontosságú pihenőhelyekként, és megállapítottuk, hogy a pihenőhelyeken belül a szántóföldek voltak a legnagyobb földhasználati típus, ezeket követték a vizes élőhelyek és a természetes gyepek (62,94%, 17,86% és 15,48%). A természetvédelmi hiányosságokat tovább azonosítottuk a pihenőhelyeknek a Védett Területek Világadatbázisával (PA) való átfedésével. Az eredmények azt mutatták, hogy a megállóhelyeknek mindössze 15,63%-át (azaz 342 757 hektárját) fedi le a jelenlegi PA hálózat. Eredményeink pótolják a vándorvízi madarak európai part menti védelmével kapcsolatos néhány kulcsfontosságú tudásbeli hiányosságot, lehetővé téve ezáltal egy integrált védelmi stratégiát a vonulási útvonalon élő vándorvízi madarak számára.
KIADVÁNY ELÉRHETŐ:
https://doi.org/10.3390/ijerph16071147
