Viselkedési plaszticitás és trofikus niche-eltolódás: Hogyan reagálnak a telelő libák az élőhely megváltozására.

Folyóirat:Édesvízi Biológia, 64(6). szám, 1183–1195. oldal.

Faj (madár):Veszőlúd (Anser fabalis), kis lilik (Anser erythropus)

Absztrakt:

Az ember okozta környezeti változások felgyorsult üteme jelentős kihívást jelent a vadon élő állatok számára. A vadon élő állatok környezeti változásokhoz való alkalmazkodóképessége fontos következményekkel jár a rátermettségükre, túlélésükre és szaporodásukra nézve. A viselkedési rugalmasság, a viselkedés azonnali kiigazítása a környezeti változékonyságra, különösen fontos lehet az antropogén változásokkal való megbirkózásban. Tanulmányunk fő célja két telelő lúdfaj (vesélibusz Anser fabalis és kis fehérhomlokú lúd Anser erythropus) rossz élőhelyi körülményekre adott válaszának számszerűsítése populációs szinten a táplálékkereső viselkedés vizsgálatával. Ezenkívül azt is teszteltük, hogy a viselkedési plaszticitás megváltoztathatja-e a trofikus niche-t. Jellemeztük a táplálékkereső viselkedést, és kiszámítottuk a libák napi mozgáskörzetét (HR) a globális helymeghatározó rendszer követési adatainak felhasználásával. Standard ellipszis területeket számítottunk ki a niche szélességének számszerűsítéséhez az egyes libák δ13C és δ15N értékei alapján. ANCOVA (kovariancia-analízis) modellek segítségével összekapcsoltuk a viselkedési plaszticitást az élőhely minőségével. ANCOVA modell segítségével teszteltük a standard ellipszis területek és a HR közötti korrelációt is. Jelentős különbségeket találtunk a libák táplálkozási viselkedésében az évek között a napi táplálkozási területükön, a megtett távolságukban és sebességükben, valamint a fordulási szögükben. Konkrétan, a madarak a rossz élőhelyi körülményekre válaszul növelték táplálkozási területüket, hogy kielégítsék napi energiaszükségletüket. Kígyózóbban repültek, és naponta gyorsabban és hosszabb távolságokat tettek meg. A veszélyeztetett kis fehér lilik esetében minden viselkedési változó összefüggésben állt az élőhely minőségével. A vetési lúd esetében csak a HR és a fordulási szög korrelált az élőhely minőségével. A madarak, különösen a kis fehér lilik, valószínűleg magasabb trofikus pozícióban voltak rossz körülmények között. Eredményeink azt mutatják, hogy a telelő libák nagyfokú viselkedési plaszticitást mutattak. A rossz élőhelyi körülmények között az aktívabb táplálkozási viselkedés azonban nem vezetett szélesebb trofikus niche-hez. Az élőhelyek elérhetősége felelős lehet a táplálkozási HR és az izotópos niche eltérő válaszaiért az ember okozta környezeti változásokra. Ezért a természetes hidrológiai rendszerek fenntartása a kritikus időszakban (azaz szeptember-november) a minőségi táplálékforrások rendelkezésre állásának biztosítása érdekében központi jelentőségű a kelet-ázsiai-ausztrálázsiai vándorlási útvonalon belüli libapopulációk jövője szempontjából.