Folyóirat:Ökológiai Indikátorok, 87. szám, 127–135. oldal.
Faj (madár):Nagy fehérhomlokú lúd (Anser albifrons), tundrai vetési lúd (Anser serrirostris)
Absztrakt:
Az állatok több térbeli léptékben reagálnak a környezetükre, amelyek mindegyike eltérő védelmi intézkedéseket igényel. A vízimadarak kulcsfontosságú bioindikátorai a globálisan veszélyeztetett vizes élőhelyek ökoszisztémáinak, de többléptékű élőhely-szelekciós mechanizmusaikat ritkán tanulmányozták. Műholdas követési adatok és maximális entrópia modellezés segítségével két fogyatkozó populációjú vízimadárfaj, a nagy lilik (Anser Albifrons) és a tundrai vetési lúd (A. serrirostris) élőhely-szelekcióját vizsgáltuk három térbeli léptékben: tájképi (30, 40, 50 km), táplálkozási (10, 15, 20 km) és pihenőhelyi (1, 3, 5 km). Azt feltételeztük, hogy a tájléptékű élőhely-kiválasztás főként viszonylag durva tájmetrikákon alapul, míg a táplálkozási és pihenőhelyi léptékű élőhely-kiválasztáshoz részletesebb tájjellemzőket vettünk figyelembe. Azt tapasztaltuk, hogy mindkét vízimadárfaj a táj léptékben nagyobb arányban vizes élőhelyeket és víztesteket, a táplálkozási léptékben szétszórt termőföldekkel körülvett aggregált víztesteket, a pihenőhelyi léptékben pedig jól összekapcsolt vizes élőhelyeket és jól összekapcsolt közepes méretű víztesteket részesítette előnyben. A két faj élőhely-választásában a fő különbség a táji és a táplálkozási léptékben jelentkezett; a pihenőhelyi léptékben a tényezők hasonlóak voltak. Javaslatunk szerint a természetvédelmi tevékenységeknek a víztestek és vizes élőhelyek aggregációjának és összekapcsolódásának fokozására, valamint a környezetben található kevésbé aggregált termőföldek fejlesztésére kell összpontosítaniuk. Megközelítésünk iránymutatást adhat a vízimadár-védelmi gyakorlatoknak és a vizes élőhelyek kezelésének azáltal, hogy hatékony intézkedéseket kínál az élőhelyek minőségének javítására az ember okozta környezeti változásokkal szemben.
KIADVÁNY ELÉRHETŐ:
https://doi.org/10.1016/j.ecolind.2017.12.035
